Okosodó- fejlesztő

A diszkalkulia a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti.

Diszkalkuliás az a gyerek, aki a matematika megtanulásához célzottan szükséges részképességei fejlődésében elmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődéséhez képest.

A számolási képesség tejes hiánya az akalkulia.

Az elsődleges okok

A háttérben általában idegrendszeri sérülés húzódik meg, melynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás, az emlékezet és a figyelem.

A másodlagos számolási zavarok pszichikai reakcióként keletkezhetnek, stressz-hatásként, mely a számolással van összefüggésben. A félelem és szorongás egészen sajátos módon legátolja a számolási gondolkodást. Ha a hibázást, helytelen választ az osztály magatartása, a tanár, szülő stb személye szégyellnivalónak ítéli, kinevetik esetleg csúfolják, megalázzák, akkor kialakulhat a másodlagos számolási zavar.

A diszlexiás gyerekek többnyire számolásgyengeséggel is küszködnek.
Egyes gyermekekben a számolási nehézség önálló probléma lehet, amely csakis a számolási képességeket érinti. Ezeknek a gyermekeknek a nehézségei sokfélék és változóak.

A hiányosságok az alábbi területeket érinthetik:

Matematikai felfogóképesség

 Ez jelenti azt a képességet, hogy megértsük a számok jelentését. Ha egy gyermeknek ezen a területen van nehézsége, akkor pl. le tudja írni a hetes számot, de nem tudja, hogy ez a nyolcas előtt helyezkedik el.

Műveleti funkciók

Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás képessége. Ha egy gyermeknek nehézségei vannak az alapműveletekkel, akkor hosszú ideig még az ujjait használja számoláskor.

A feladat megoldásához ki kell választani a megfelelő számolási műveletet. A gyermek ilyen helyzetben el tud végezni egy összeadást, vagy osztást, ha erre kap utasítást, de nem képes önállóan eldönteni, melyik műveletet kell választania, ha a szóban megadott feladat nem utal pontosan a kívánt műveletre.

Az a képesség ez, amellyel emlékezünk a megoldáshoz szükséges műveletek sorrendjére.

Ez az a képesség, amelynek segítségével megértjük, hogy a számok, mit jelentenek. Ha itt jelentkezik a probléma, a gyermeknek nehézségei lesznek az algebra tanulásakor.

Ily módon azonosítjuk a számot egy leírt szimbólummal. Az ilyen gyermekek jól számolnak, de nem tudják a számokat elolvasni.

Csoportosítási képesség 

Az a képesség, amellyel felismerjük a tárgyak egy csoportját. Ha a gyermeknél ez hiányzik, kénytelen a tárgyakat egyenként megszámolni.

A szóban forgó tárgyak, mint pl. kockák, pálcikák nagyságának és számának a megítélése. Ha itt van a hiba, akkor a gyermekeknek nehézségük lehet, ha e tárgyakkal tenniük kell valamit. Gyakran váratlan jelenség, mert a legtöbb ember számára a konkrét manipuláció könnyebb, mint az elvont számolás.

A mennyiség megőrzése

Annak a megértése, hogy a mennyiség nem változik a formával. Például, ha folyadékot öntünk egy rövid és széles edényből egy keskeny, magas üvegbe, akkor a folyadék mennyisége nem változik. A legtöbb gyermek ezt már az első iskolai évek során megérti, de néhány idősebb tanuló nem fogja fel ezt a jelenséget.

Az a képesség, hogy állandó matematikai arányokkal dolgozunk. Ha ebben hiba van, akkor a gyermek például nem tud három kockát három gyermekhez kapcsolni.

Emlékezés a számok grafikus megjelenésére és azok leírására. 

A műveleti jelek alkalmazása

A matematikai jelzések megértése, mint �+� és a �-�. Ha a gyermek nem érti, ez nagymértékben lassítja munkáját, mert nem érti mit jelent a jel.

A számolási gyengeség, a tanulási/magatartási zavar felismerhető tünetei óvodáskorban:

suta mozgás a testnevelési foglalkozásokon, mozgásos játékok közben,

idegenkedés a játékos számlálgatástól, versmondástól, szövegtanulástól,

menekülés a gyurmázástól, puzzle-kirakástól, rajzolástól, színezéstől,

illetve az ezekben való részvétel kerülése.

A számolási zavar iskoláskori tipikus tünetei iskoláskorban

pontatlanság, észlelési hiányosságok alakfelismerésnél,

formamásolásnál, ábrák használatánál

számfelcserélések,

helyiérték-zavarok,

téri irányok keverése, gyakori tévesztése,

tükörírás, tükörolvasás,

nagysághibák ejtése,

helyzethibák, kihagyások, sorrendhibák

soralkotások, sorozatok írása - olvasása terén gyakori hibázás

az alapműveleteknél a tízesek átlépése,

a maradék megtartása,

az irányok figyelembevétele kivonáskor,

többjegyű szorzóval való szorzáskor a részletszorzatok helyének megállapítása bizonytalan,

szimbólumok, jelek használatának hiánya, bizonytalansága,

matematikai szókincs fejletlensége

felületes, szelektív szövegészlelés

szöveges feladatok adatait nem tudja megjegyezni

fogalmi hiányosságok

szorzás, osztás értelmezésében,

törtszám értelmezése, tizedes törtek írása, olvasása terén,

síkidom és test közötti különbség megállapításánál,

kerület, terület értelmezésében,

alapvető mennyiségfogalmi hiányosságok,

mértékegységek tudása, átváltása terén,

szöveges feladat matematika nyelvére átfordítása,

elmaradott az ítéletalkotás, következtetés, indokolni tudás,

gyenge az elemző-összehasonlító képesség,

A diszkalkuliaveszélyeztetettség, illetve a fennálló diszkalkulia diagnosztizálására szolgáló vizsgálat három fő részre bontható:

 orvosi, pszichológiai és pedagógiai vizsgálatra.

Diszkalkulia-terápia

A részletes pedagógiai vizsgálatra támaszkodva kell felépíteni a terápiás tervet. 
A vizsgálatnak tükröznie kell a gyermek jelenlegi tudásszintjét, s a már elsajátított tudásra, képességekre építjük fel a terápiás tervet, egészen apró lépésekre lebontva, a fokozatosság elvét különösen szem előtt tartva.

1.

A speciális diszkalkulia foglalkozások célja a matematikatanuláshoz szükséges biztos alapok megteremtése, a megfelelő képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása, pl érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd fejlesztése. Segítséget igényelnek saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódásnál.

Különleges jelentőségű a terápia során a már eddig elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása illetve beépítése az új ismeretekbe.

2.

Számfogalom és műveleti fogalom kialakítása: fontos számukra a számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása igen aprólékosan, kis lépésekben haladva 5-ös, 10-es, majd 20-as számkörben, később a számkörök bővülnek az osztályfoknak megfelelően. Az adott darabszámot látjuk, tapintjuk, rakosgatjuk, számnevét kimondjuk, számmal leírjuk. Ugyanígy végezzük el a műveleteket, amelyeket cselekedtetéssel értelmezünk. 
A cselekedtetést addig végezzük, amíg az a szimbolizálódásra alkalmas lesz.

3.

Egyik legfontosabb teendő az absztrahálás folyamatának segítése. A különböző matematikai fogalmak és a velük végzett manipuláció absztrahálási folyamata: saját teste, térben, síkban, tárgyakkal, modellekkel, cselekedtetés közben, majd rajzban, végül cselekedtetés nélkül történik.

4. 

Szöveges feladatok: elolvasása, megértése, adatok lejegyzése, műveletté alakítása, műveletvégzés, szöveges válasz leírása mind-mind gondot okoz egy diszlexiás, diszkalkuliás gyermek számára.

5.

A matematikai fogalmak, szimbólum- és jelrendszer, szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe, gondolkodási műveleteibe.

6.

A sikeres kezelés fontos feltétele a motiváció.

7.

Fontosak a nevelési feladatok, melyeknek elsődleges célja a harmonikus személyiség kialakítása, ösztönzés a feladatvégzésekre, a szorongások oldása, önfegyelemre, kitartásra nevelés.

http://dyscalculiaport.blogspot.com/

http://dyscalculia.org/

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat