Logopédiai vizsgálat és tanácsadás különös tekintettel a felnőttkori beszédzavarokra
|
|
Kinek mikor szükséges, vagy érdemes részt vennie beszédvizsgálaton?
- Ha valaki bizonytalan abban, hogy van-e beszédhibája, és olyan pályára készül, ahol ennek a felvételin, a hivatás gyakorlása során jelentősége van,
- Ha valaki tudja,hogy beszéde – nem felel meg a köznapi normáknak, és ezen változtatni szeretne,
- Ha valaki egyszerűen csak kíváncsi saját beszédének megítélésére
Mire irányul, mit tartalmaz, hogyan történik a logopédiai vizsgálat?
A beszédvizsgálat kötetlen beszélgetés keretében történik.
A személyi alapadatok (név, szül.hely,idő,anyja neve,lakcím, telefonszám) rögzítése után a következő témákkal kapcsolatos kérdések következnek:
- Miért jelentkezett beszédvizsgálatra? Mit vár tőle?
- Hogyan jellemezhető a beszéde jelenleg? (A beszédszervek,a légzés, a hangképzés,az artikuláció, a hangok kiejtése,a hangsúlyozás, a hanglejtés, a hangerő, a hangmagasság, a hangszín, a beszédtempó, a beszéd folyamatosságának véleményezése.)
- Vannak-e a beszédhibát enyhítő, vagy súlyosbító kommunikációs helyzetei?
- Mit tud beszédfejlődésének, beszédhibájának kezdetéről, a családban előforduló beszédhibákról?
- Saját tudomása szerint mi az oka a beszédhibájának?
- Milyen terápiákban,kezelésekben részesült a beszédhibájának változása érdekében? (logopédiai, orvosi, pszichológiai, alternatív, természetgyógyászati kezelések története)
- Hogyan változott a beszédállapota eddigi élete során?
- Hogyan értékeli közvetlen és tágabb környezete a beszédállapotát?
- Mennyire befolyásolja életmódját a beszédhibája?
Logopédiai vizsgálat és tanácsadás általános iskola felső tagozatos, középiskolás és felnőtt beszédhibások számára.
|
|
Ajakhasadék, szájpadhasadék
|
|
Az archasadékok kóreredete különböző, a hasadék létrejöttének okát ma sem ismerik minden esetben.Kialakulásában két tényezőnek van jelentős szerepe: az egyik az örökletesség, a másik a terhesség meghatározott periódusában a magzatot ért teratogén ártalom. A szájpadhasadék létrejöttében is bizonyos gének hatását gyanítják, azokét, amelyek a másodlagos szájpad és a környező részek kialakulását befolyásolják. A hajlam azonban csak akkor nyilvánul meg ártalomban, ha az ajakhasadék kialakulása szempontjából a terhesség 5.-7. hete, illetve a szájpadhasadék vonatkozásában a 7.-9. héten kedvezőtlen külső hatások, teratogén noxák is érik a magzatot.
|
| |
A beszédészlelés és beszédmegértés zavara
|
|
Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől.
|
| |
Artikulációs és fonológiai z. -Pöszeség
|
|
A pöszeség (diszlália) a beszédhangok ejtésének, tisztaságának olyan zavara, amelyre jellemző az adott nyelvközösség artikulációs normáitól való eltérés.
Okai:
- a gyermek általános fizikai állapotának leromlása, különösen a beszédfejlődés legintenzívebb szakaszában
- lassúbb ütemű pszichikai fejlődés
- retardált, megkésett beszédfejlődés
- a fonematikus hallási differenciálás gyengesége, valamint a hallási emlékezet fejletlensége
- a motoros koordináció, különösen a finom motorika zavara
- a gyermek általános fejlődését akadályozó kedvezőtlen szociális miliő
- a szociális-kommunikációs kapcsolatok beszűkülése korlátozott nyelvi kódra
- a hibás beszéd utánzása
- nevelési hibák, például a gyermek helytelen kiejtésének preferálása, utánzása a környezet részéről
- organikus okok: a perifériás beszédszervek (szájüreg, nyelv, fogállomány, állkapocs, ajkak) anatómiai rendellenessége
|
| |
|
Orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. Az orrhangzós beszédnek organikus (szervi) vagy funkcionális okailehetnek. Az organikus okok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. A leggyakoribb veleszületett okok a különböző típusú és kiterjedésű hasadékok. Szerzett tényező lehet az idegrendszer különböző szintjein fellépő bénulások. A veleszületett funkcionális okok között lehetnek mentális károsodással, nagyothallással együtt megjelenők, a szerzettek közül pl. a hegesedés, megszokás következményeként, részeként is előfordulhatnak.
A terápia célja, hogy lehetőség szerint a gyermek iskolaéretten és időben kezdhesse meg iskolai tanulmányait. A logopédus legfontosabb feladata a tanácsadás, a korai fejlesztés megindítása, a terápia bellítása, majd az eredményektől függően az utógondozás. A logopédiai munka intenzitása életkortól függő.
|
Beszédfolymatosságának zavarai :
Dadogás
|
|
A dadogás a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás lehet örökletes, vagy kialakulhat az idegrendszer működését befolyásoló sérülés következtében.
A logopédus a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel igyekszik kialakítani és rögzíteni a folyamatos beszédet, beszédtempót és ritmust.
|
|
A hadarás a beszéd súlyos zavara, amelyre jellemző a rendkívüli gyorsaság, a hangok és szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia, és a szegényes szókincs. A hadarás öröklött, genetikailag meghatározott zavar, ami specifikus és nem specifikus formában jelenhet meg. Specifikus endenciára utal a beszédzavar és az amuzikalitás együttes, gyakoribb mértékű előfordulása a hadarók családjában. A nem specifikus típusa a beszédgyengeség tünetegyüttese. Ebben a beszéd- és nyelvfejlődés zavarai koronológiai sorrendben (megkésett beszédfejlődés, általános pöszeség, diszlexia, hadarás) épülnek egymásra.
|
| |
Hangképzés zavara : Diszfónia
|
|
A diszfónia a hangfunkció zavara, amely a zöngeképzés területére terjed ki. Jellemzője, hogy az artikulációs műveletek szabályszerűen zajlanak le, de a zönge hiányzik, vagy torzult formában van jelen. A hang ezért dominánsan zörej jellegű.
Okozhatja a hang túlerőltetése, gyakran a légzés és testtartás körébe eső funkcióproblémák váltják ki, de előfordul, hogy pszichoszomatikus okok rejlenek a diszfónia hátterében.
A diszfónia javítása, korrigálása foniátriai és logopédusi kompetencia. A terápia célja, hogy a logopédus kellemes, belső harmóniát közvetítő, tiszta, egyéni beszédhangot alakítson ki, amely beépül a folyamatos, spontán hangos beszédbe.
|
Írott nyelvi zavar : Diszlexia - diszgráfia-diszortográfia
|
|
A diszlexiaveszélyeztetettség gyanúja 5-6 éves, óvodás gyermekeknél merülhet fel abban az esetben, ha a szülő, az óvónő vagy a logopédus a következő jelenségeket tapasztalja:
- úgynevezett "rizikótényezők" (szülési sérülés, idegrendszeri sérülés, mozgásfejlődési zavar)
- megkésett beszédfejlődés
- nehezen induló nyelvi fejlődés
- szegényes szókincs, korlátozott beszédmegértés
- nehézkes verstanulás, rossz kifejezőkészség, szómegtalálási nehézségek
- elhúzódó pöszeség, hangátvetések, szótorzítások
- jó hallásvizsgálati eredmény ellenére gyakran visszakérdez
- mozgásban ügyetlen, kialakulatlan vagy keresztezett dominancia
- rossz ritmusérzék, dallamvisszaadás
- amuzikalitás
- szórt figyelem
Ha a fenti tünetek közül néhány együttes jelentkezése esetén részletes vizsgálat elvégzése szükséges.
|
| |
Nyelvi zavar---Gyermekkori afázia
|
|
|
Beszédmozgás zavara: Nyelvlökéses nyelés, nyelésterápia
|
|
A fogazati anomáliák kialakulásában a szerzett eltéréseken belül nagy szerepe van a cumizásnak, az ujjszopásnak, a szájlégzésnek és a körömrágásnak. A gyermekkori rossz szokások következtében kialakult fogazati rendellenességek az összes fogazati anomáliák 20%-át teszik ki. A rossz szokások közé sorolhatjuk a nyelés rendellenes formáit, amelyek gyakran az ujjszopást követik: a nyelvlökéses és ajakszorításos nyelést. A nyelvlökéses nyelés jellemzője,hogy a fogsor nem zár nyelés folyamán, a nyelv hegye elől vagy oldalt kicsúszik. A helytelen nyelvmozgás az ételt előre, kifelé nyomja. Ez a nyelési forma csecsemő- és kisgyermekkorban fiziológiásnak tekinthető, de előfordulása az életkor növekedésével csökken, és idővel megszűnik. Általában a vegyes fogazat kialakulásától tekintjük a nyelvlökéses nyelést károsnak. A nyelvlökéses nyelést más néven infantilis, eltérő nyelés, fordított nyelésnek nevezik.
|
|
