A fenntartható fejlődésért...
"Az emberek odafigyeléssel és gondossággal forduljanak egymás és a környezetük felé,mivel egyre sürgetőbb feladattá válik Földünk, környezetünk, kultúránk és civilizációnk megóvása a jelen és az elkövetkező generációk számára."
Gyakorló édesanyaként és pedagógusként nap, mint nap szembesülök vele, hogy mennyire fontos gyermekeink és saját egészségünk megőrzése.
Már a fogantatás pillanatától...
Gyermekeim sajnos öröklötten ekcémásak, asztmásak, így napjaink jó részét ez a tudatos figyelem teszi ki környezetünk és egymás iránt.
Étkezésünk, mindennapi életvitelünk során kerülnünk kell a számukra allergén anyagokat.
Táplálékkal kerülnek a szervezetbe. Gyermekkorban 10%, a felnőtt korosztályban
1-2% a táplálékallergia előfordulása.
A táplálékallergia nagy "imitátor". Kiválthat gyomor-bélrendszeri, légzőszervi (allergiás nátha, allergiás kötőhártyagyulladás, asztma), bőr (csalánkiütés, atópiás dermatitisz), idegrendszeri tüneteket is, de életveszélyes állapotot (anafilaxiás sokk) is előidézhet. A táplálékallergiás megbetegedések száma az egész világon emelkedik. Ennek oka az iparosodásban, a növekvő környezetszennyezésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításukkor alkalmazott eljárásokban keresendő.
Gyermekeknél a leggyakoribb ételek, melyek a táplálékallergiák 90%-ért felelnek: tej, tojás, mogyoró, liszt, szója és csonthéjasok. Felnőtteknél a leggyakoribb allergének: csonthéjasok, hal, kagyló. Allergiát okozhatnak még a zöldségek (zeller, sárgarépa, paradicsom), gyümölcsök (különösen a citrusfélék, kivi, aprómagvas gyümölcsök), fűszerek és élelmiszer-adalékanyagok. A tehéntejre allergiás beteg a marhahúsra, a tojásallergiás a csirkehúsra is reagálhat panaszokkal.
Magyarországon a legnagyobb problémát a tehéntejfehérje-túlérzékenység okozza, hiszen alapélelmiszernek számít. A tehéntej-allergia a csecsemők és a két évesnél fiatalabb gyermekek 2,5%-ánál jelentkezik, így ez a leggyakoribb allergiás reakció ebben a korban. Ennek az az oka, hogy a tehéntej fehérjéi az első idegen fehérjék, amelyekkel szervezetünk találkozik. A tehéntejben 20 vegyület található, amely allergiás reakciót válthat ki. A legfontosabbak a laktoglobulinok, laktalbumin és a kazein. A különböző állatok (tehén, kecske, juh, bivaly) teje közötti keresztreaktivitás miatt nem cserélhetők ki a diétában.
Szerencsére a tehéntejallergia gyakran nem áll fenn tartósan. A gyermekek 85%-ánál három éves korra megszűnik a túlérzékenység. |
A tojásfehérje-allergia aránya kisgyermekkorban nagyobb, mint felnőtteknél.
|
A gabonafélék jelentősége is kiemelendő az allergia szempontjából. A tejhez hasonlóan alapélelmiszer, így elkerülése az étrendben nehezen oldható meg. E betegségcsoport nem azonos a coeliakiával (köznapi nevén lisztérzékenység) vagy a pékek között gyakori "lisztasztmával".
|
A szójaallergia is emelkedik az utóbbi időben, mert ma már általános a reformétrendekben és az élelmiszeripar is gyakran használja.
|
A földimogyoró fogyasztása, illetve élelmiszeripari felhasználása is terjed hazánkban. A legsúlyosabb, sokszor halálos kimenetelű allergiás reakciókat első helyen a földimogyoró okozza. A legerősebb allergénként ismert tápanyag. Általában több éves szigorú elkerülő étrenddel sem csökken iránta az érzékenység.
|
Az ételallergia diagnózisa a teljes elvonást (eliminációt) követő tünetmentesség, majd az adott étel visszaadására (provokációra) jelentkező tünetek alapján állítható fel.
Élelmiszer-adalékanyagok
Az úgynevezett élelmiszer-adalékanyagok arra szolgálnak, hogy javítsák az ételek kinézetét, ízét és állagát, fokozzák eltarthatóságát és eladhatóságát. Önmagukban nem minősülnek élelmiszernek. Az adalékanyagokat előzetesen laboratóriumokban vizsgálják és tesztelik, és csak akkor engedélyezik a felhasználásukat, ha az egészségre ártalmatlannak bizonyulnak. Ennek ellenére mind gyakrabban váltanak ki allergiához hasonló tüneteket. Az EU az 1960-as években dolgozta ki a tagállamaiban engedélyezett adalékanyagok azonosító rendszerét. A felhasznált adalékanyagok pontos kémiai elnevezéséhez kapcsolták az ún. E-számokat. Az élelmiszeripari technológiák fejlődése az évek során óriási mértékben felduzzasztotta az új adalékanyagok számát. Jelenleg több, mint 700 engedélyezett adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban.
Az adalékanyagokat - a többi összetevővel együtt - fel kell tüntetni az élelmiszer csomagolásán. A felsorolt adalékanyagok sorrendje a mennyiséget tükrözi: legelső a legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag, a legutolsó a legkisebb mennyiségű.
lsd.részletesen: